Miben változtak meg az élet feltételei Földünkön?
Az iskolában tanítják, hogy mi szükséges az élethez. Napfény, levegő, víz, táplálék és az optimális körülmények vagy környezet együttesen teremtik meg életünk külső feltételeit.
Ha megvizsgáljuk, bolygónkon miben változtak meg az elmúlt 100 év alatt ezek a feltételek, megdöbbenhetünk! Szembetűnő életkörülményeink, életminőségünk romlása. Pedig a folyamatnak nincs vége. Nézzük át együtt, milyen változásnak vagyunk részesei!
Napfény
Ha egy napsütéses nap végén kisétálunk a parkba, vagy megnézzük a kertünkben a növényeket és a földet, szembetűnően tapasztalhatjuk az erős napsütés eredményét: a szárazságot! Ha kimegyünk a szabadba, érezzük, hogy a fény intenzívebb, mi több, agresszívabb, mint 20-30 évvel korábban volt. Szakmai cikkek ma azt ajánlják: a déli órákban ne menjünk a napra. Napjainkra a környezeti szennyezés okozta klímaváltozás életünk részévé vált.
Merre tovább? “Azonnal 80%-kal kellene csökkentenünk az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását” – kommentálta ezzel kapcsolatos tanulmányát a Reuters hírügynökségnek a Princeton Egyetem atmoszférakutatója, Michael Oppenheimer.
Levegő
Nem is olyan régen, a 1900-as évek elején Földünk levegőjének oxigén-tartalma 30%-os volt. Ma már alig éri el 20%-ot! Sőt, egy belvárosi szmogban ez az érték már csak 10%-os. Kevesen tudják, hogy 5% oxigén-tartalom alatt nincs élet. Kérdés, hogy az emberi szervezet tud-e alkalmazkodni egy ilyen gyors változáshoz, vagy nemsokára nálunk is bevezetik az oxigén-kutak intézményét?
Víz
50-70 évvel korábban ivóvizünket 4-5 méteres kútból, patakból vagy folyókból kimerve kaptuk. Ez a víz ásványianyag-tartalomban minimálisan „feldúsult”, élő, strukturált, „lágy” esővíz volt. Ma energetikailag „halott” vizet, csapvizet vagy palackozott vizet fogyasztunk magas ásványianyag- és egyéb beltartalommal. Ez a víz a magas ásványianyag-tartalma miatt képtelen szervezetünket méregteleníteni. Egyéb beltartalmi problémái miatt pedig (klór, klórszármazékok, nehézfémek, növényvédőszerek, gyógyszerszármazékok, baktériumok, vírusok, stb.), betegségeink forrásává válhat.
Táplálék
Kanadai kutatások mutatták ki, mi lett az intenzív, nagyüzemi termelés eredménye. Nagyon leegyszerűsítve: míg 30-40 évvel korábban egyetlen alma elfogyasztása tartalmazta egy ember napi nyomelem-szükségletét, addig ma mindehhez kb. 22-25 darab almát kellene elfogyasztanunk. Szervezetünk, sejtjeink éhesek, de valószínű, hogy nem fogunk 22 darab almát vagy ennek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt elfogyasztani naponta.
Életfeltételek
Ebben sokat fejlődtünk. Eredménye, hogy az emberiség létszáma az 1972-es évhez képest megkétszereződött. Beszűkült az életterünk. Az ipar, a nagyüzemi mezőgazdaság, az állattenyésztés, a duplázódó emberiség ma óriási környezeti terhelést okoz bolygónknak, s az elmúlt három évtizedben a természetes élővilág harmadát tettük tönkre.
Dr. Claude Martin, a WWF főigazgatója (1993-2005), nemrég hangsúlyozta:
“Az a tény, hogy egy természeti erőforrásokban bővelkedő, de nem korlátlanul kihasználható bolygón élünk, nagy kihívás elé állítja a világ vezetőit! Az alapvető természeti erőforrásokhoz való hozzájutás kérdését, az emberek egészségének és megélhetésének javítását nem lehet különválasztani a természetes ökoszisztémák egységének megőrzésétől. Ha nem biztosítjuk a bolygónk élővilágának épségét, soha nem leszünk képesek elfogadható életminőséget garantálni a népesség nagy részének.“
