Szabaduljunk meg a súlyfeleslegünktől!
Biztos hallotta már, hogy szervezetünk egy 30-40.000 évvel korábbi programra van beállítva. Ekkor még 20-30 km-nyi mozgás volt a napi tervünk, és nem ismertük a szénhidrátokat. Ma már egy kicsit más a helyzet.
Ennek tükrében összefoglaljuk mik korunk legnagyobb problémái:
- a kevés alvás,
- a kevés mozgás,
- az alacsony értékű élelmiszerek,
- az alkohol és nikotin,
- a stressz.
A következményei:
- hazánkban a lakosság mintegy 60%-a túlsúlyos;
- a betegségeink kb. 70%-a összefügg a táplálkozással;
- így ma a túlsúly az egyik legnagyobb kockázati tényező.
Kezdődik mint néhány kilós súlyfelesleg, azután egyre több lesz. Később követi a bőrbetegség, a magas vérnyomás, a mozgásszervi és emésztési problémák, majd a cukorbetegség, vagy a Candida és a rák.
Mondhatjuk erre: elhízott éhezők vagyunk, mert szervezetünk nem kapja meg azt a minőséget, amire szüksége van. Ez igaz, de talán mégsem magyarázhatunk meg ezzel mindent. Gondoljuk át együtt: mitől és miért is hízunk el tulajdonképpen?
Az igazi megoldáshoz szükséges megismernünk szervezetünk működését.
Korunk igazi kihívását ma a szénhidrátok fogyasztása jelenti.
Amikor szénhidrátokat eszünk, gyakorlatilag meggátoljuk szervezetünk zsírégetését. Képzeljük el, hogyha testünk napi 2400 kcal-t fogyaszt el, az kb. 100 kcal/óra szükségletet jelent. Tehát ha egy étkezéssel kb. 600 kcal-t viszünk a testünkbe, és az adott órában szükségletünk csak kb. 100 kcal, akkor a többi 500 kcal-t elraktározzuk.
Ha szénhidrátot eszünk, azzal inzulinhormont szabadítunk fel. Ez a hormon olyan, mint egy kulcs, ami minden sejtet kinyit, és amire pillanatnyilag nincs szükségünk, azt is elraktározza. Alapvetően a májban vagy az izomban tudjuk raktározni a szénhidrátokat. A májból bármikor fel tudjuk szabadítani a felesleget, de az izomból csak akkor, ha mozgunk.
A problémánk ott kezdődik, hogy a májunk csak kb. 100, míg az izmunk 300 grammot tud felvenni. Ezt követően ez történik: ha nem mozgunk napi 20-30 km-t, és túl sok szénhidrátot eszünk, akkor néhány nap alatt minden raktárunk tele lesz, és ezt követően a szénhidrát átalakul zsírrá.
Tehát ha gyümölcsöt eszünk, és nem mozgunk, akkor a gyümölcs is zsírrá alakul. További probléma, hogy ha szénhidrátot zsírral eszünk, akkor az inzulin a zsírsejtek kapuját is kinyitja, és ott is létrejönnek a lerakodások. Ezzel szemben ha szénhidrát-mentesen eszünk zsíros ételeket, nem nyílnak ki a sejtek, így a zsír nem raktározódik el, hanem mint energia elhasználódik vagy kiürül!
Szervezetünkben a szénhidrát fogyasztása állítja meg a zsírégetést. Ezért ha ismerjük a szénhidrátok saját szervezetünkre gyakorolt hatását, akkor azt is tudjuk, mi fog történni, ha nem fogyasztjuk.