Milyen vízlágyítót vegyek?
A vízlágyító készülék kiválasztása nagyon fontos lépés. Ezzel határozzuk meg az egész otthonunk számára, hogy a vizesblokkokban található eszközeink mennyi ideig fognak minket szolgálni. Ehhez nem kell nagy ördöngösség, csupán csak arra a kérdésre kell választ adnia egy témában jártas weboldalnak, hogy milyen vízlágyítót vegyek?
A vízlágyító készülék kiválasztása nagyon fontos lépés. Ezzel határozzuk meg az egész otthonunk számára, hogy a vizesblokkokban található eszközeink mennyi ideig fognak minket szolgálni. Ehhez nem kell nagy ördöngösség, csupán csak arra a kérdésre kell választ adnia egy témában jártas weboldalnak, hogy milyen vízlágyítót vegyek?
Mitől fog függeni, hogy milyen vízlágyítót vegyek?
Ha Önök bejönnek az üzletünkbe személyesen, hogy vízlágyító készüléket vásároljanak, a pontos típus kiválasztásához kérdezni fogunk néhány adatot:
- Milyen az otthona napi, esetleg havi szintű vízfogyasztása? (m3/napban megadva)
- Milyen a lakókörnyezete vezetékes ivóvízhálózatának keménysége? (°nK-ben megadva)
- Milyen legyen a lágyvíz keménysége, amit a készülék előállít?
- Mekkora épületben/lakásban szükséges lágyítani a vizet?
Milyen az otthona napi, esetleg havi vízfogyasztása?
A lépték az 1 m3 víz, ami 1000 liter. Egy átlagos magyar család napi vízfogyasztása, amennyiben városi környezetben élnek körülbelül 600 liter, mert azt vesszük alapul, amit a statisztikai adatokból leolvasunk: 1 fő kb. 140 liter vizet fogyaszt naponta átlagosan. Mire megy el ennyi víz egyetlen egy nap? Vegyük csak sorra:
- Takarítás
- Zuhanyozás
- Kézmosás
- Mosogatás
- Wc öblítés
- Mosás
- Rosszabb esetben valaki teli kád vízben fürdik
Érdemes tudni, ha vízlágyítót szeretnénk vásárolni, hogy a készüléknek van egy regenerálódási ideje, vagyis 2 használat között el kell, hogy teljen minimum 6 óra. A regenerálást úgy számítják, hogy figyelembe veszik azt a bizonyos, készüléken átfolyt vízmennyiséget, ami után a készülék regenerál.
Ezt az időpontot a jobb típusú vízlágyító készülékeknél, mint amilyeneket a webshopunkban is találni lehet, be tudjuk állítani egy adott időpontra, mikor a házban nincs mozgás, nem szükséges lágyítani a vizet. Ez az ideális időpont a hajnali órákra tehető.
Milyen a lakókörnyezete vezetékes ivóvízhálózatának keménysége?
A vezetékes ivóvíz keménységével korábbi cikkeinkben már részletesen foglalkoztunk. Hogyan tudják Önök megállapítani, hogy milyen kemény az otthonukban a vezetékes ivóvíz? Erre nagyon jól informált weboldalak lehetnek a segítségükre, de a legpontosabb adatokat a helyi vezetékes ivóvíz szolgáltatójuknál tudják kikérni.
Milyen legyen a lágyvíz keménysége, amit a készülék előállít?
A vízlágyító berendezések által generált lágyvíz keménységi értéke körülbelül 0,056°nK. A háztartásokban az ajánlott keménységi értéket úgy határozták meg, hogy figyelembe vették, mennyi az a minimális keménységi érték, mikor a vizes szaniterek, vizet használó gépek már nem károsodhatnak a vízkőtől. Ez az érték 5°nK.
Mekkora épületben/lakásban szükséges lágyítani a vizet?
Azért fontos kérdés, mert ennek a válasznak a figyelembevételével fogunk készüléket ajánlani. Tehát ha Önök egy nagyobb épület – például panzió – számára keresnek vízlágyító berendezést, úgy olyan készüléket fogunk ajánlani, amelynek vízlágyító kapacitása megfelelő lesz.
Ha egy kisebb lakásba, házba szeretné megvásárolni, akkor nem szükséges olyan készüléket megvásárolnia, amelynek vízlágyító kapacitása sokkal nagyobb, mint amit egy házban élő család valaha is felhasználna.
Vízlágyító berendezéseink felügyeletmentes működéssel, gyártói garancia vállalásával ösztönzik vásárlóinkat, hogy érdemes a kínálatban szereplő termékek közül kiválasztani a legmegfelelőbbet.
A vegyszeres lerakódásgátlók közé tartozó, foszfát alapú vegyszer a polifoszfát. Használata során burkot képez a kalcium és magnézium ionok köré, így nem rakódnak le a vízvezetékekben vagy a vízvezetékek kimeneti nyílásain, nem tud vízkövesedni a rendszer. A polifoszfát élettani hatásai ma vita tárgyát képzik a tudatos vásárlók körében, mi is utánajártunk, mi jellemzi, és tényleg rejt-e kockázatot az alkalmazása.
Hogyan működik a vízlágyítás a vízlágyítókhoz használt sók segítségével és miért fontos ez? Elővesszük kicsit a középiskolás kémiai ismereteinket, hozzáadunk egy csipet hétköznapiságot sok-sok példával, és már meg is tudtuk, mi a vízlágyító só összetétele.
Mi a kemény víz?
Biztos észrevették már, hogy vannak olyan helyek az országban, ahol ha kezet mosnak, csak úgy habzik a szappan, míg máshol csak éppen hogy mutat valami hajlandóságot a habzásra. Mondunk egy másik példát: a hétvégén főzött bableves babja nem akar megpuhulni, pedig még be is lett előző éjjel áztatva. Vajon miért történnek ilyen dolgok?
Erre a kemény víz a válasz, ami Magyarország területén eltérő mértékben van jelen, még a vezetékes ivóvíz hálózatunkban is. A szappan anionjai reakcióba lépnek ugyanis a víz keménységéért felelős kalcium és magnézium ionokkal, oldhatatlan anyagként csapódnak ki a vízből, habzás nélkül. A babban is ugyanezen oldott állapotban lévő magnézium és kalcium ionok csapódnak ki és akadályozzák meg a hüvelyes növény puhulását.
Mi a vízkő?
A vízkő a vízben található kalcium és magnézium-karbonát, ami melegítés hatására kicsapódik az edény falán. A víz változó keménységéért a vízben oldott állapotban megtalálható kalcium-karbonát Ca(HCO3)2 és magnézium karbonát Mg(HCO3)2 a felelősek, de ezek kicsapódását forralással elérhetjük.
A víz állandó keménységét azon kalcium és magnézium ionok okozzák, amelyek nem a kalcium és magnézium-karbonát vegyületben vannak jelen. Az állandó vízkeménységet szokták a német keménységi skálával megjelölni.
A vízlágyítás folyamata
Ahhoz, hogy megszüntessük a vízkeménységet, illetve csökkentsük az oldott állapotban található kalcium és magnézium ionokat, vízlágyításhoz kell folyamodnunk. A víz desztillációjával például megszüntethetjük a vízkeménységet, és az oldott anyagok is eltűnnek a desztillált vízből. A desztillált vizet korszerűen desztilláló készülékkel lehet létrehozni.
A változó keménységért felelős kalcium és magnézium-karbonát, mint már említettük, forralás útján kicsapódik, így egy szűrő segítségével eltávolítható a vízből. A forralással keletkezett lágy víz nem teljesen tiszta, a kalcium és magnézium ionok többsége nátrium ionokra lettek kicserélve. A nátrium ion már nem akadályozza pl.: a szappan habzását.
Milyen módokon csökkenthető az összes vízkeménység?
Az összes vízkeménység eltávolításához már vegyszeres kezelés szükséges (szóda vagy trisó), amikor a vízben oldott állapotban lévő kalcium és magnézium-karbonát reagál a szóda vagy trisó jelenlétére, és velük vízben rosszul oldódó csapadékot képez, amit szintén szűréssel eltávolíthatunk.
Másik módszer az összes vízkeménység csökkentéséhez, ha ioncserélő eljárást használunk. Ioncserélő gyantaként olyan anyagokat használunk fel a vízlágyító készülékekhez, mint a szilícium tartalmú ásványok (ilyen pl.: zeolit).
Vízlágyító só összetétele
A vízlágyító készülékben található gyantát regenerálni kell, ehhez használunk vízlágyító sókat. Ezek segítenek abban, hogy a gyanta ismét vízlágyítóként működjön. A vízlágyító sók tömény nátriumkloridból – vagy más néven konyhasó (NaCl) – vagy káliumkloridból (KCl) állnak. Ezt vezetik át a gyantán, így a túlsúlyban lévő nátrium anionok és kálium anionok reakcióba lépnek a gyantában található kalcium és magnézium ionokkal, így a gyanta ismét használható lesz.
Mi a polifoszfát élettani hatása?
A polifoszfát, vagy többesszámban polifoszfátok a foszfor polimerjei. A polifoszfátok közé tartozik például az adenozin-trifoszfát (ATP), amely alapvető eleme a sejtek építőfolyamatainak, vagy a nátrium-tri-polifoszfát, amelynek fehérítő és vízlágyító hatása van, épp ezért széles körben felhasznált vegyület.
A köznyelv gyakran használja a trisó elnevezést is, aminek kiváló zsíroldó hatása és vízlágyító hatása is ismert, de van egy kellemetlen mellékhatása is. A trisó, vagy polifoszfát, ha nagy mennyiségben kerül bele a környező természetes vizekbe, akkor könnyen megkezdődhet a vizek állapotának romlása. A foszfát ugyanis egy olyan szerves vegyület, amely serkenti az algák szaporodását, így növeli az eutrofizáció veszélyét. Óvatosan érdemes vele bánni!
A vízlágyító polifoszfát: nátrium-tripolifoszfát vagy trisó
Termékeink között talál több típusú vízlágyításra alkalmas készülékeket is. A vízkeménység egy olyan probléma egész Magyarország területén, amit nem lehet pontosan behatárolni, hogy mely területein a legkeményebb, és így ott egységesen léphetnének fel ellene a lakosok. Kis területen belül is igen eltérő értékeket mutathat a vízkeménység, így mindenkinek egyéni döntése, hogy érdemes-e a saját háztartásában lágyítani a vizet. Termékeinkhez használt vízlágyító só nem károsítja az emberi szervezetet, így a vízlágyító készülékkel lágyított csapvíz fogyasztásra alkalmas lesz.
A házilag lágyított vízhez gyakran használtak és használnak ma is trisót, például az akvaristák. A trisó mérsékli a víz állandó és változó vízkeménységét. Egyetlen hátránya van, ha elvétik a megfelelő adagolást, hogy növeli az eutrofizációt, nő a víz szervesanyag-tartalma, aminek első számú árulkodó jele lehet az algásodás. A trisóval lágyított víz nem alkalmas emberi fogyasztásra, de akkor mihez használhatjuk?
Mire használható a polifoszfát töltet?
A polifoszfát töltetet megvásárolhatják webáruházunkban is. A terméket a mosógép elé egy szűrőbe érdemes elhelyezni, hogy a vezetékes vízben található magas kalcium és magnézium ionokat megszűrve, lágy vizet juttasson a mosógépünkbe. Ha nem mosógéphez szeretnénk felhasználni, akkor próbáljuk ki a fűtésrendszernél. A fűtésrendszerek némely típusai is vizet használnak ahhoz, hogy kellemes meleget tudjunk varázsolni a hideg téli napokon. Mielőtt azonban feltöltjük a fűtésrendszert vízzel, érdemes előtte lágyítani a vizet a polifoszfát töltettel, hogy ezzel megakadályozzuk a vízkő lerakódását a csövekben.
Összességében a polifoszfát az egyik legkiválóbb vízlágyító, de számos kockázatot rejt a felelőtlen használata. Egyrészt nagyon fontos még egyszer tisztázni, hogy a polifoszfáttal kezelt víz nem alkalmas emberi fogyasztásra, csupán csak óvja a háztartási gépeinket és a szanitereinket a vízkőlerakódástól, növeli azok élettartamát. Másik kockázat a már sokszor emlegetett eutrofizáció veszélye, ami nagyon sokat ront a felszíni vizeink állapotán, minőségén.
