Méregtelenítsük hatékonyan szervezetünket!

Napi problémánk, hogy kevés és rossz minőségű vizet iszunk!

A legtermészetesebb tisztító eszközünk, legfőbb táplálékunk a víz. A felnőtt ember szervezetének 2/3-a vízből áll. Nap mint nap rengeteg vizet veszítünk természetes úton (főleg nyáron), és ezt ivással tudjuk pótolni, de korántsem mindegy, hogy milyen folyadékkal. A szénsavas üdítők, a cukrozott gyümölcsitalok, a kávé mind-mind olyan italok, melyek vizet vonnak el a szervezetünktől. Sajnos ivóvizeink nagy választékával sem járunk sokkal jobban.

Ahhoz, hogy társadalmunk egyik alapproblémáját megértsük, szükséges átgondolnunk az 50-70 évvel korábbi életvitelünket. Ekkor még ivóvizünket 4-5 méteres kutakból, patakból vagy folyókból kimerve kaptuk. Ez a víz ásványianyag-tartalmában minimálisan „feldúsult”, „lágy”, strukturált esővíz volt!
Ma energetikailag „halott” vizeket: csapvizet vagy palackozott vizet fogyasztunk, általában magas ásványianyag- és egyéb beltartalommal. Ezek a magas ásványianyag-tartalmuk miatt képtelenek szervezetünket hatékonyan, jól méregteleníteni. Sőt az egyéb beltartalmi összetevőik miatt (klór, klórszármazékok, nehézfémek, növényvédő szerek, gyógyszerszármazékok, baktériumok, vírusok, stb.) betegségeink forrásává válhatnak.

Pedig ivóvizünknek nagyon sok funkciója van a szervezetünkben. Szállít, tárol, higít, hűt és méregtelenít! Ivóvizünk – minél tisztább, annál nagyobb az oldóképessége – az elképzelhető legjobb tisztítóeszköz. Ma az emberek csekély hányada fogyaszt elegendő és jó minőségű vizet, pedig egy felnőttnek legalább 2 – 2,5 literre lenne szüksége naponta.
Ha szervezetünk vízhiányban szenved, jelzéseket küld: a fáradtságérzés, az emésztési zavarok, később a gyomor-, bélfájdalmak vagy a fejfájás jelzi, hogy valami nincs rendben. Szervezetünkben a víz szerepe annyira alapvető, hogy ha 2 liter hiányzik a testünkből (ami egy átlagos embernél a 46 literből 4,3 %), akkor már súlyos vízhiányos állapotba kerülünk! A víz tehát nem csupán fontos alapanyag, hanem egy nagyon érzékenyen beállított, egyensúlyra törekvő vízháztartás alkotórésze.

Szervezetünk átlagos sűrűsége 1.020 -1.040 gramm/liter, ami mindössze alig 2-4 %-kal több, mint a tökéletesen tiszta (ásványi anyagoktól mentes) víz sűrűsége.  Ez alapján belátható, hogy az emberi test, így szöveteink víztartalma kémiailag egy igen híg oldatnak mondható. Ha konyhasó és tiszta víz összekeverésével szeretnénk kifejezni egy ember átlagos koncentrációját, akkor egy liter vízben kb. 5-10 gramm konyhasó feloldásával keletkezik ugyanez a kémiai sűrűségű oldat. Így az élő szervezetek folyadékháztartásuk “sűrűségét” tekintve hasonlítanak egy liter vízben egy csipet konyhasó keverékéhez.

Rendkívül fontos tehát számunkra, hogy milyen ásványianyag-tartalmú ivóvizet fogyasztunk!
Ha elérjük, hogy az ivással bevitt víz sűrűsége alacsonyabb legyen a testünkben lévő sejtnedvek sűrűségénél, ekkor és csak ekkor beszélhetünk az optimális kiválasztásról.

Ha ivóvizünk, üdítőitalaink, ételeink „töménysége, sűrűsége” magasabb a sejtnedveinknél, akkor a bevitt víznek nincs relatív oldóképessége, nem működik a sejtozmózis, és ez elvízteleníti a sejteket. Ez a sejt egyensúlyzavarához vezet, és így a vesénk is túlterheltté válik, képtelen kiválasztani.
Az eredmény: allergia, bélpanaszok, magas vérnyomás, ízületi fájdalmak, meszesedés, rák, cukorbetegség, vesekövek, májbetegségek, elhízás, kövek lerakódása, stb.

A tiszta víz fogyasztása lehetővé teszi szervezetünknek a méregtelenítést, ezzel tehermentesíti immunrendszerünket és növeli ellenálló-képességünket. Az elegendő tiszta víz fogyasztása védi vesénket, javítja a keringést, ezáltal javul a szöveteink táplálék- és oxigénellátása, amely növeli terhelhetőségünket, javítja koncentrálóképességünket, és frissé, energikussá formál bennünket.

Vízkutatások alapján a jó ivóvíz meghatározása:
„Az ivóvíznek egyrészt mentesnek kell lennie a nehézfémektől, peszticidektől (inszekticidektől és herbicidektől), vírusoktól, baktériumoktól, gombáktól, klórtól, nitráttól és más vegyi anyagoktól, másrészt a lehető legkevesebb ásványi anyagot és nagyon kevés sót kell tartalmaznia.”
A meghatározás alapján szervezetünknek nem “sok folyadékra”, hanem sok vízre van szüksége, mégpedig gyógyhatású, tiszta vízre. Sem a nagyüzemi technológiák, sem pedig a forralás nem alkalmas arra, hogy a csapvízben található vegyi anyagokat, gyógyszermaradványokat közömbösítse. Az ásványvizekben található szervetlen anyagok testünkben hulladékként halmozódnak fel – megterhelve ezzel a kiválasztó-rendszereket.

A kérdés tehát: mit igyunk? A technológia mai állása alapján ezt a problémát a NASA megoldotta. A készülék a fordított ozmózis elvén működik. Az elmélet a természetből jól ismert folyamat, az ozmózis elvén alapul (szerveztünk kiválasztása is így működik). Az ozmózis folyamatában a membrán átengedi az oldószert, de nem engedi át az oldott anyagot. Addig hígul az oldat, ameddig kiegyenlítődik a két oldal ozmotikus nyomása. A fordított ozmózis során az alkalmazott nyomás segítségével az oldószer préselődik át a membránon, és ez lesz a tisztított víz. A vízvezetékből beáramló vizet a membrán kettéosztja tisztított vízre és a szennyező anyagokban feldúsult maradékra. A “reverz ozmózis”-rendszerű víztisztító berendezés 5 szűrőegységből épül fel, amelynek a lelke az ozmózismembrán. Az ozmózismembrán a piacon található hagyományos víztisztítóktól abban különbözik, hogy a tízezerszer kisebb méretű molekulákat is képes eltávolítani a vízből. Az így előállított ivóvíz nem tartalmaz baktériumokat, vírusokat, klórt, vegyi anyagokat, vegyszereket, gyógyszermaradványokat, ipari szennyeződéseket, nehézfémeket, toxikus, radioaktív és rákkeltő anyagokat.

A fordított ozmózis-technika mechanikai szűrésen alapul. Az RO-szűrő 0.0001 mikronos áteresztőképességével csak a tiszta vizet engedi át, a többit automatikusan a lefolyóba öblíti.

A hatékony méregtelenítéshez, az egészség megőrzéséhez javasoljuk az alacsony ásványianyag-tartalmú ivóvíz-előállító berendezéseinket.