A betegségek megelőzése tiszta vízzel kezdődik. A legtöbb ember ivóvízként ma csapvizet vagy ásványvizet fogyaszt. Sajnos nem ismert, hogy az elfogyasztott víz vegyi szennyezettsége, magas ásványi anyag tartalma, milyen mértékben játszik közre a magyarok rossz egészségi állapotában.
Egy angol virológus professzor azt nyilatkozta a magyar televízióban: „Várhatóan a népességünk 70%-a lehet érintett COVID-19-el kapcsolatosan (vagyis elkaphatja a vírust), a fertőzöttek egyharmada várhatóan ezt észre sem veszi, a másik egyharmada enyhe lefolyású megfázásként éli át, és csak a maradék egyharmad lesz beteg. 3-5%-uk bele is halhat.”
„A legfontosabb amit az olvasó ebben a könyvben talál, az egy reményteljes üzenet arról, hogy a jelenlegi világméretű – sokszor megoldhatatlannak beállított – vízproblémákra igenis van megoldás. Ez nem utópia, ez tudományos kutatásokkal és tapasztalatokkal igazolhatóan járható út..
Néha nehéz változtatni azon, ahogy a világot látjuk. Ez a változtatás különösen igaz a fogyasztási szokásainkra, kedvenc ételeinkre és a megszokott ivóvizünkre. Életünkben a víz oly természetes, annyira magától értetődő, hogy fel sem merül, mennyire fontos az életünkben. Folyik a csapból, a zuhanyból, megvesszük a boltban, hajózunk rajta, úszunk benne.
A legelterjedtebb ivóvíztisztítási módszer napjainkban a vízszűrő kancsó használata. Nagyon jó megoldásokat rejt magában, megvannak az előnyei. De ugyanígy hátrányokról is beszélhetünk, ha megnézzük a vízszűrő kancsó működését.
Azt már tudjuk, hogy ha vízkövesedik a vízforralónk, hogyan szabaduljunk meg a problémától. Évszázadok óta hatásos fegyver a vízkövesedésre a citrom, az ecet, de napjaink innovációja, a vízlágyító eszközök lehetővé teszik, hogy ennél sokkal hatékonyabban óvjuk meg dolgainkat a vízkő okozta károktól. De felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egyik módszert sem tudjuk alkalmazni, és bekerül a szervezetünkbe a vízkő, mondjuk egy csésze teával?
Az ivóvíz összetételét, és ezzel együtt ízét, színét, szagát is alapvetően a vízforrás típusa (felszíni, felszín alatti), geológiai környezete határozza meg. Természetes eredetű ízt, színt és szagot befolyásoló anyagok lehetnek szerves (humin-, fulvin-, ligninanyagok) vagy szervetlen (kőzetekből kioldódó, pl. vas, mangán) anyagok.
Mit értünk lúgos vízen? Miért ajánlott a lúgos víz fogyasztása alkalomszerűen? Sok ember tudja, hogy érdemes lúgosítani, de ez összefüggésben van a lúgos vízzel? Megannyi kérdés, de mai cikkünkben mindenre választ adunk.
Vajon lehetséges egy jobb életminőség? Mi ennek az alapja? Mert valóságunk, hogy egyre idősebbek leszünk, és egyre rosszabb az egészségi állapotunk, ami egy szociális probléma. Tudósaink új felismerése, hogy ezt a folyamatot az antioxidáció gyógyító erejével meg tudjuk állítani.
Az oxigén- és hidrogénatomok elektronjai egyidejűleg mindkét elemhez tartoznak. Az így létrehozott kötés a kovalens kötés, ez tartja össze az oxigén- és hidrogénatomokat. Tehát az oxigénatom körül négy elektronpár található. Ebből két kötő (amit a hidrogénekkel közösen használ), és két nemkötő elektronpár. Mivel az azonos töltések taszítják egymást, ezért ezek az elektronpárok igyekeznek a lehető legnagyobb szöget bezárni egymással.
„A nő a terhességgel, vajúdással és a szüléssel szó szerint szemlélteti az örök érvényű tételt, hogyan alakul át az energia anyaggá.” – Caroline Myss
Az egészségtudatos élet egyik pillére, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet fogyasszunk nap mint nap. A sejtek egészséges működéséhez, a jó hidratáltsághoz, a pozitív energiához elengedhetetlen a minőségi víz. Mai blogbejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy a víznek milyen hatásai vannak a szervezetre.
A jó ivóvíz Louis-Claude Vincent szerint: "az ásványi anyagokban szegény, enyhén sós, kissé oxidált víz, amelynek nagy az elektronikus ellenállása." Kutatásai szerint a túlásványosított víz besűrűsíti a vérünket. A fölös ásványi anyagok lerakódnak az ereinkben, vénáinkban, a vesében, epében, stb., ami trombózishoz, rákhoz esetleg szívinfarktushoz vezethet. Ő annak idején az reverz-ozmózisos vagy desztillált víz fogyasztását ajánlotta.
Ivóvizünk elsősorban oldó- és tisztítószer. A jó ivóvíz pH értékének 6,7-6,9 között kellene lennie, RHO-értékének el kell érnie legalább a 6.000 Ohm-ot. Ez utóbbi a víz ellenállását fejezi ki. Az ellenállás a csapvizek nagy részénél meglehetősen alacsony, 1.500–2.500 Ohm közötti, aminek oka a túl magas ásványianyag- vagy elektrolit-tartalom.
A legfontosabb, hogy megfelelő ozmotikus nyomást tartson sejtjeinkben, és fenntartsa a teljes anyagcserét. Szervezetünk az anyagcsere folyamatoknál, elsősorban a méregtelenítésnél alkalmazza az ozmózis-elvet. Legkisebb alkotóelemünk, a sejt méregtelenítése – salaktalanítása – is így zajlik. Itt az ozmózismembrán, a féligáteresztő-hártya a sejtfal.
Biztos észrevették már, hogy műanyag és műanyag között is van különbség. Van olyan, amibe ha töltünk valamilyen folyadékot, akkor a folyadék íze nem változik, akár többszörös használat után sem. De az ellenkezőjére is tudnánk példát mondani, amikor kirándulás során alig párszor használt kulacsunk ízét átveszi az ivóvizünk. Mit lehet tenni, hogy ne “műanyag” ízű folyadékot igyunk?
A vízkezelési eljárásoknak számtalan típusa ismert. Beszélhetünk fizikai-, kémiai-, biológiai és ezek ötvözetét alkalmazó vízkezelési technológiákról. Az ivóvizeink szűrésére, tisztítására mely módszereket alkalmazza az általunk használt vízkezelő technológia? Mennyire hatékony eljárás? Ennek járunk ez alkalommal utána.
A vízlágyító készülék kiválasztása nagyon fontos lépés. Ezzel határozzuk meg az egész otthonunk számára, hogy a vizesblokkokban található eszközeink mennyi ideig fognak minket szolgálni. Ehhez nem kell nagy ördöngösség, csupán csak arra a kérdésre kell választ adnia egy témában jártas weboldalnak, hogy milyen vízlágyítót vegyek?
Akkor döntjük el végleg, hogy beruházunk egy víztisztító készülékbe, mikor már sokadjára, mint derült égből a csapás nagyon kellemetlen ízvilágot érzünk a csapból kifolyó ivóvizünkön. A legrosszabb esetben még szemmel látható szennyeződések is úszkálhatnak a poharunkban, ami nem feltétlen az elégtelen közüzemi víztisztításból származik, hanem elképzelhető az is, hogy a házunk vezetékes ivóvízhálózata elöregedett, korrodálódott.
“Az élelmiszerekkel, italokkal bevitt túlzott mennyiségű szervetlen sók és fémek különösen leterhelik vesénket, és hosszútávon el is dugíthatják a veseereinket. Ennek következtében csökken vesénk kiválasztó ereje, és szervezetünk „túlásványosodik”. Ezzel párhuzamosan megnövekszik vérünk pH-értéke, valamint csökken az Rho – azaz az ellenállási – értéke. Ilyen állapotban szervezetünkben könnyen felléphetnek az érrendszeri megbetegedések, és a rák, az öregedés folyamata is felgyorsulhat...
Az ozmózis jelenségét a természetben is megfigyelhetjük. Amikor a növények felszívják a vizet a talajból, akkor tulajdonképpen a sejtfaluk ozmózis membránként működik, azaz a folyadék a nagyobb koncentrációjú tér felé áramlik.
Desztillált vizet desztillációs eljárással nyerhetünk, akár otthoni körülmények között is. A desztillációs eljárás során ionmentes, kémiailag tiszta vizet nyerhetünk, mely nem tartalmaz sok ásványi anyagot, vagyis egy egészségesebb, ivásra jobban használható vizet kapunk. A vezetékes ivóvízben rengeteg oldott és szilárd anyagot találhatunk, melyek mérete igen változatos, ám szabad szemmel még így sem látszanak (jobb esetben). Az oldott ásványianyag-tartalom az, amit a desztillációval minimálisra vagy nullára csökkentünk.
Vízkutatóként 4 éve találkoztam Amszterdamban a hidrogénnel való vízdúsítással. Először csak egy érdekes technológiát láttam benne, de ahogy egyre jobban belemerültem a szakmai hátterébe, úgy vált számomra egyre fontosabbá ez az új ismeretvilág. A kezdeti nehézségek ellenére, főleg japán forrásokból, a hidrogéndúsítással és tiszta vízzel kapcsolatos világ gyorsan kinyílt. Ma már nagyon sok ismerettel és szakmai tapasztalattal rendelkezünk mind a hidrogénnel dúsított vízről, mind a tiszta víz egészségtámogató szerepéről, és természetesen arról is, miért életbevágó számunkra ez a kérdés.
"...a legjobb ivóvíz a kevés ásványi anyagot tartalmazó, természetes forrásvíz (gleccservíz)."
Egy jó minőségű vízlágyító akár 20 évig hűséges készülék lehet a háztartásban, azonban ahhoz szinte elengedhetetlen az éves karbantartás. Mivel a vízlágyító a nap 24 órájában vízzel érintkezik ezért ez hosszútávon megterhelheti a berendezést.
