Ásványvizeink az egészségünket szolgálják?
Napi gyakorlatunk, hogy a vezetékes víz „rossz íze” miatt ásványvizeket iszunk. Ízük ugyan jobb, de sok ásványi anyagot tartalmaznak, amit ugyan a közvélemény egészségesnek tart, de közben olyan anyagok kerülhetnek szervezetünkbe, amelyek alapul szolgálhatnak betegségek kialakulásának. A kutatások azt mutatják: a magas ásványanyag-tartalmú víz az ozmotikus viszonyok miatt besűríti a vérünket, s a felesleges ásványi anyagok lerakódnak a sejtközi állományunkban, ereinkben vagy a kiválasztó szerveinkben. Számítások szerint életünk során kb. 200 kg ásványt (kőzetet) fogyasztunk el, ami nagyobbrészt bekerül a véráramunkba és szükséges kiválasztani. Dr. med. M. Schmidt szerint a túlzott mértékű szervetlen ásványi sók bevitele szervezetünkben gyorsítja az öregedést.
Szakértők mind arra hívják fel figyelmünket, hogy a szerves és a szervetlen ásványi anyagok között jelentős különbséget kell tennünk! A szervetlen ásványi anyagok szervezetünk számára károsak, mert lerakódnak (például a koleszterinkristályokra), és ezáltal foltszerűen csomók, szklerózisok keletkeznek (például arteriosclerosis). Szervezetünk számára a szerves kötésben lévő ásványi anyagok, makró-, mikro- és nyomelemek a leghasznosabbak.
Tény, hogy a növekvő ásványvíz-fogyasztás egyenesen arányos a vérkeringési zavarok számának növekedésével. Egyre gyakoribbak a vérnyomás-zavarok, a szívinfarktusok, az agyvérzések. Magyarországon, hasonlóan a civilizált országokhoz az elhalálozások több mint 50%-nál ez a halál oka! A túlzott mennyiségű ásványi anyag éppúgy eldugaszolja testünk közlekedési úthálózatát, mint a túl sok autó a városi közlekedést. Minden betegség visszavezethető áramlástechnikai problémákra.
A francia vízkutató, Vincent professzor 13 évig tartó kutatásaival bebizonyította, hogy a kísérleti állatok egészségi állapota jóval kedvezőbb, és élettartalmuk sokkal hosszabb, ha azok ásványi anyagban szegény vizet fogyasztanak. Ha azonban a kísérleti állatok vezetékes vizet vagy ásványi anyagban gazdag vizet kaptak, akkor gyakrabban megbetegedtek és korábban pusztultak el. Ezzel párhuzamosan megállapította azt is, hogy azokban a városokban alacsonyabb a lakosság elhalálozási aránya, amelyeknek jobb és lágyabb az ivóvíz minősége. Pl. míg Grenoble város – ahol nagyon jó az ivóvíz minősége – halálozási aránya csupán 850/100.000 fő, addig a Cote d’Azur néhány városában, ahol magas a víz ásványi anyag tartalma 1.340/100.000 fő az arányszám.
A halálozási adatokon túl a rákos megbetegedések gyakoriságát is vizsgálta Vincent professzor, és hasonló összefüggéseket állapított meg a rossz vízminőség és a rákos megbetegedések gyakorisága között. Hasonló kutatásokat végeztek az osztrák Steiermark tartományban, és azonos eredményre jutottak.