A víz hatása a szervezetre
Az egészségtudatos élet egyik pillére, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet fogyasszunk nap mint nap. A sejtek egészséges működéséhez, a jó hidratáltsághoz, a pozitív energiához elengedhetetlen a minőségi víz. Mai blogbejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy a víznek milyen hatásai vannak a szervezetre.
Az egészségtudatos élet egyik pillére, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet fogyasszunk nap mint nap. A sejtek egészséges működéséhez, a jó hidratáltsághoz, a pozitív energiához elengedhetetlen a minőségi víz. Mai blogbejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy a víznek milyen hatásai vannak a szervezetre.
A víz az emberi szervezetben
Víz nélkül nincs élet. Az élet kialakulásának egyik alapfeltétele, hogy víz vegyen körül, évmilliárdokkal ezelőtt így alakult ki az élet a Földön. Az élőlények fő testtömegét a víz teszi ki, így az emberét is. Az emberi szervezet víztartalma körülbelül 75%, de a pontos meghatározás kedvéért azt szokás alapul venni, hogy az átlagos emberi testalkat víztartalma a testtömeg körülbelül 60%-a. Ez a mennyiség három területen oszlik meg:
- Sejten belüli térben,
- Sejtek közötti térben,
- Valamint a vérben található folyadékban.
A szervek víztartalma változó, a legkevesebb vizet a csontok tartalmazzák, ami 50%. A legtöbb vizet az agy kötőszövetei, idegsejtjei tartalmazzák, ez a mennyiség körülbelül 90%. Egyes szerveink víztartalma pedig erősen változó aszerint, hogy épp mennyi vizet fogyasztunk: máj, belek, lép, bőr, stb.
Fontos tudni arról is, hogy a kor előrehaladtával csökken a szervezet víztartalma, illetve különbséget kell tenni férfi és női szervezet között. A nemek szervezetében található víz megosztása a férfiak esetében 64%, míg a nőknél 55%-ot tesz ki a víz.
A bőrön megjelenő ráncok a szervezetünk víztartalmának csökkenését jelentik. Egy bizonyos kor után a bőrben kötött állapotban lévő víz mennyisége fogyatkozni kezd, melynek következtében csökken a sejtek közötti nyomás, alacsonyabb szintet ér el a kötőszövet víztartalma, ami miatt a kevésbé feszes, rugalmas bőrön kialakulhatnak a ráncok.
Milyen a víz hatása a szervezetre?
- Szállító szerepe van
- Biztosítja a vérkeringést, és szabályozza a vérnyomást
- Részt vesz az anyagcsere-folyamatokban: tápanyag szállítása, felszívódása, ürítése
- Segítségével működőképesek a sejtjeink
- Rugalmassá teszi az ízületeket, a bőrt
- Segít egyensúlyban tartani a szervezet sav-bázis egyensúlyát
- Védi a nyálkahártyákat a kiszáradástól
- Testhőmérséklet szabályozó
- Növeli a fizikai teljesítőképességet
- Készenlétben tartja az immunrendszert
Mikor kell különösen odafigyelni a helyes mennyiségű folyadékbevitelre?
Szinte mindig. Egy felnőtt napi folyadékbevitele minimum 2-2,5 liter. Természetesen egyes helyzetekben a fogyasztandó víz több, illetve kevesebb is lehet, ezt a körülmények határozzák meg. Például a fizikai munkát végző emberek fogyasszanak több vizet, mint az irodai környezetben dolgozók. Kiemelt figyelemmel kell lenni az alábbi időszakokban:
- Terhesség hónapjaiban,
- Szoptatási időszakban,
- Nyári időszakban,
- Rendszeres és alkalmi sportolóknál,
- Diétát végzők esetében több folyadékot kell inni!
Teljesen mindegy, hogy milyen folyadékot iszunk?
Nem egészen. A legjobb, ha a lehető legegészségesebb ivóvizet fogyasztjuk nap mint nap. Ehhez több megoldást is tudunk javasolni. Egyik, hogy palackozott ásványvizet fogyasszunk. De ezzel az a legnagyobb fenntartás manapság, hogy a visszamaradó PET palack környezetszennyező. Másik megoldás, ha a vezetékes ivóvizet isszuk, amit víztisztító készülékek segítségével tisztítjuk meg.
Ezt a tisztított vizet aztán magunkkal vihetjük napi tevékenységeink bármelyikére, ha van megfelelő minőségű, BPA mentes kulacs, amibe beletölthetjük a vizet.
Az ásványokban dús víz lerakódásokat okozhat kutatások szerint
(Részlet: Dr. med. Antonius M. Schmid: A víz és vízminőség jelentősége az emberi organizmus számára írásából)
„Az elmúlt évek növekvő ásványvízfogyasztása egyenesen arányos az olyan érrendszeri megbetegedések számának növekedésével, amelyek vérkeringési zavarokkal járnak, úgy mint szívinfarktus, vagy agyvérzés.
A túl sok élelmiszer és a túl sok ásványi anyag eltorlaszolja testünk közlekedési útvonalait. Mindenki számára belátható: az az elvárás, hogy az ivóvizünk ne tartalmazzon se nehézfémeket, se peszticideket, se baktériumokat, se vírusokat, se klórt, se nitrátot vagy más kémiai anyagot, de az az igény, hogy mindezen túlmenően ivóvizünk kevés ásványi anyagot, azaz kevés sót tartalmazzon, az sok embernél – még sok orvosnál is – félelmet vált ki. Holott a vízben lévő ásványi anyagok majdnem kizárólag szervetlen formában találhatók meg, és ezért nem tudnak bekerülni szervezetünk ásványianyag-háztartásába.
Meghökkentő, hogy sok esetben még orvosi körök sem tesznek különbséget szerves és szervetlen állapotú ásványi anyagok között. Holott biológiai szempontból meglehetősen jelentős különbség van az ásványi anyagok ezen két formája között. A szervetlen ásványi anyagok szervezetünk számára gyakorlatilag használhatatlanok, sőt megterhelők is. Ugyanis a szervetlen ásványi anyagok – pl. koleszterinkristályokon – raktározódnak, és a vérünkben, a vérerekben csomószerű megkeményedéseket, un. Arteriosklerotikus lerakódásokat okoznak.
